Tisztújító közgyűlést tartott a 110 éves Erdélyi Kárpát Egyesület gyergyószentmiklósi fiókja. Dr. Gereöffy Ferenc beszámolója, majd annak megvitatása után megtartott választás eredménye: elnök dr. Gereöffy Ferenc, alelnök: Vadász Szatmári István, titkár: Elekes Éva, maradt a régi vezetőség. Az új székházba összehívott közgyűlésen elhatározták, hogy az idei év minden tevékenységét a fennállás 110 éves ünnepe jegyében szervezik meg. Újrafestik néhány fontos turistaút jelzéseit. /Bajna György: Maradt a régi EKE-vezetőség. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 14./
2007. március 14.
Fehéregyháza, Gyulafehérvár, Nagyenyed és Torockó vendége volt március 13-án Sólyom László. A köztársasági elnök kiemelte: a magyar nemzet egységes. „Hogy minket Európában kultúrnemzetként tartanak számon, abban nagy jelentősége volt az 1848-as eseményeknek is” – mondta. Hangsúlyozta: március 15-e az egész magyarság ünnepe, ne gondolja senki azt, hogy Magyarország hátat fordít a határon túli magyaroknak. Hozzátette: nem elég az, ha az ember olvas a szórványvidékről, meg is kell tapasztalnia az ottani életet. „Most a szórványvidék jelentősebb településeit tűztük ki úticélul, de következő alkalommal Székelyföldre is ellátogatunk majd” – szögezte le. Megdöbbentő a Fehér megyei szórványiskolák hatalmas életereje, amelynek végzős diákjai fenntartják a nemzeti identitást – vélekedett az elnök. Sólyom László négynapos nem hivatalos erdélyi magánlátogatás során március 13-án a fehéregyházi Petőfi-emlékműnél koszorúzott, megtekintette a Fehéregyházán működő Petőfi Emlékmúzeumot is. Gyulafehérváron a köztársasági elnök meglátogatta a Batthyaneumot. A Batthyaneum épületét 1999-ben visszaszolgáltatták, ez azonban nem vonatkozott a gyűjteményre, amely Bukarest szerint a román államot illeti meg. A gyulafehérvári érsekség ez ellen keresetlevelet nyújtott be a strasbourgi emberi jogi bíróságon. A köztársasági elnök Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumba ment, megtekintette a református egyház tulajdonában álló Bethlen Dokumentációs Könyvtárat. Itt Győrfy Dénes könyvtáros mutatta be a könyvtár legértékesebb dokumentumait. Szőcs Ildikó igazgatónő elmondta: a Bethlen Gábor Kollégium lassan a magyar oktatás végvárává válik. Sólyom László iskoláról iskolára látogatott, mert meggyőződése, hogy az erdélyi magyarság jövője az oktatáson múlik. – A Gyulafehérvári Katolikus Líceumi Szeminárium és a Bethlen Gábor Kollégium egy-egy őrtorony. Két iskola 700–700 diákkal működik, akik évente szétrepülnek és fenntartják az identitást. Ezen intézmények életereje megdöbbentő, hiszen többszöri megszűnés után képesek voltak újraindulni – mondta. Sólyom László megajándékozta a kollégium könyvtárát a hatkötetes Magyar Kódexszel. A magyar államfő Torockót is meglátogatta. Megmászta a Székelykőt, a túrára elkísérték az Erdélyi Kárpát Egyesület gyakorlott túrázói. Sólyom László megtekintette az Europa Nostra-díjas, rehabilitált faluközpontot, majd találkozott Böjte Csaba ferences szerzetessel, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozójával és a torockói árvaházi gyermekekkel. /D. I. : Szórványiskolákba látogatott Sólyom László. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./ Gyulafehérváron Tamás József római katolikus segédpüspök és Potyó Ferenc általános érseki helynök fogadták a magyar köztársasági elnököt, más egyházi és világi méltóságokkal együtt. Jakubinyi György érseket egy németországi búcsús rendezvényre hívták prédikálni, az egy évvel előre egyeztetett programon pedig nem tudott módosítani. /Elnök a Székelykőn. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./
2007. május 4.
A Szatmárnémetiben működő Szent István Kör kidolgozta új munkatervét. Szőcs Péter elnök és Kereskényi Sándor alelnök elmondta, megállapodtak abban, hogy a kört jogi személyként fogják bejegyeztetni, így lehetősük lesz pályázati úton olyan pénzösszegekre szert tenni, melyek segítségével támogatási rendszert dolgoznának ki. Támogatnák a Szatmár megyei értékek feltárásán dolgozó történészeket, szorosabbra fűzhetnék kapcsolataikat a hasonló érdeklődésű helyi, hazai és külföldi szervezetekkel. Előadások lesznek a kulturális antropológia, a néprajz, a szociográfia vagy a statisztika területéről is. A filmklubot a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés szatmárnémeti szervezetével közösen működtetik. Fontosnak tartják a falvak múltját érintő helytörténeti kutatások szervezett támogatását. Fontos a programok összehangolása a többi civil szervezettel. Erre már eddig is volt példa, az EMKE, az EME, a Kölcsey Kör vagy a LiterArt esetében. Hasonló kapcsolat szükséges a Szent-Györgyi Albert Társaság, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, az EKE vagy a Pro Europa Liga esetében is. /Czinzel László Folyamatban a bejegyeztetés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 4./
2007. május 5.
115., illetve 15. éves évfordulóját ünnepelte az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) háromszéki osztálya május 4-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban. Az 1892-ben alapított szervezet többször megszűnt és megalakult: Dukrét Lajos megyei elnök ismertetője szerint mindig külső okokból oszlott fel, és mindig belső indíttatásból született újjá. Az egyesület jelenleg majdnem minden hétvégére hirdet programot, különböző nehézségű gyalogtúrák, biciklitúrák, honismereti, néprajzi, hegymászó, barlangászó táborokat. A lelkes csapat önkéntes munkájának köszönhető azt is, hogy ösvények járhatóak, jelzettek. /Demeter J. Ildikó: Természetjárók ünnepe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./
2007. augusztus 6.
Az Erdélyi Kárpát-Egyesület az idén a Maros megyei Vármezőre hívta össze a szervezet tagjait, akik másfél napos esős idő után négy napon keresztül kirándulgathattak a környéken. Több mint ezren vettek részt az augusztus 5-én zárult EKE-táborban. „Az EKE egyetlen szervezete sem jelezte, hogy jövőre felvállalná a szervezést” – jelezte Velicsek Éva, az esemény egyik főszervezője. Szerinte a legnagyobb gondot éppen az okozza, hogy sikere miatt az évi vándortábor túlnőtte magát. Az utóbbi években az EKE-seknek egyre nehezebben sikerült a több száz sátor felhúzására alkalmas telket bérelniük. Lukács József, az Erdélyi Kárpát-Egyesület országos vezetője szerint nincs ok az aggodalomra, több mint valószínű, jövőre is lesz vándortábor. /Szucher Ervin: Nem lesz jövőre EKE-tábor? = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./
2008. március 3.
Az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/, a szatmári római katolikus székesegyház kórusa és az Erdélyi Magyar Dalosszövetség által a reneszánsz év és Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulója jegyében szervezte meg március 1-jén Szatmárnémetiben, a Székesegyházban a XVI. Ökumenikus Kórusseregszemlét, melyre Szatmár és Máramaros megyék négy felekezetének tizennyolc énekkara jelentkezett. Minden korosztály képviseltette magát. /T. K. : Ökumenikus kórusseregszemle. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 3./
2008. június 23.
Az EME Agrártudományi Szakosztálya, Dr. Páter Béla botanikus halálának 70. évfordulója alkalmából június 20–22 között emlékünnepséget szervezett a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemmel, a kolozsvári Evangélikus-Lutheránus Püspökséggel és az Erdélyi Kárpát Egyesülettel közösen. Június 20-án a mezőgazdasági egyetemen megtekintették a Páter Béla által alapított gyógynövény- és botanikus kertet, valamint a múzeumi anyagokat, majd a rektorok csarnokában megkoszorúzták a Páter Béla-plakettet. Ünnepi ülésszakot tartottak az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában. Egyed Ákos akadémikus elmondta: az utókor nem feledkezhet azokról az elődökről, akik a jelenkort is befolyásoló maradandó értéket alkottak. Farkas Zoltán (az EME agrártudományi szakosztályának alelnöke) ismertette Páter Béla életét és munkásságát. Dr. Nagy Tóth Ferenc (az MTA külső tagja) Páter Béla az EME Természettudományi Szakosztály egykori elnöke címmel tartott előadást. Dr. Csedő Károly Páter Béláról és követőiről tájékoztatta a közönséget, külön kiemelve Knopp Elemért. Dr. Máthé Imre beszélt a kolozsvári gyógynövény kísérleti állomás tevékenységéről. Az előadássorozatot Lukács József Páter Béla, az Erdélyi Kárpát Egyesület egykori elnöke című expozéja zárta. /Török Á. Rebeka: Páter Béla botanikusra emlékeztek a hét végén. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
2008. augusztus 8.
Mintegy hatszázan voltak az Erdélyi Kárpát-Egyesület /EKE/ országos táborában. A tábori áramfejlesztő felmondta a szolgálatot, így kézzel jegyezték az adatokat, a hangulaton azonban ez mit sem változtatott. A szokásos országos közgyűlésen a gyergyói Dezső László személyében új országos elnököt választottak. A tavalyi vándortábor után felröppent a hír, megtörténhet, hogy az utolsó volt, nem lesz többet, mert egyik osztály sem vállalta a szervezést. Miután hosszú ideig nem történt semmi, a kolozsvári osztály egy része a megszervezése mellett döntött, hogy ne szakadjon meg a vándortáborok sora. A táborban három napon keresztül, naponta 15 túrán ismerkedhettek a környezettel a táborlakók: volt könnyű, közepes és nehéz túra, szekeres túra, magashegyi túra és honismereti kirándulás. 2009-ben Bihar megyében, a nagyváradi EKE szervezi a XVIII. Vándortábort. /XVII. Országos EKE Vándortábor – Székelyjó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./
2008. augusztus 16.
Néhány hete új országos elnöke van az Erdélyi Kárpát-Egyesületnek. A gyergyószentmiklósi illetőségű Dezső László folyamatosan jelen van írásaival Erdélyi Gyopár című kiadványnak. Dezső László elmondta, nagyon sok fiatal EKE-tag van a különböző osztályokban, és tevékenységük sem merül ki pusztán a kirándulásban. Múlt század eleji megalakulásakor az EKÉ-nek nagyon sok menedékháza volt, napjainkra ezek megszűntek, nagyon kevés osztály rendelkezik saját menedékházzal. Ismét menedékházakat kell építeni. Összesen 16 EKE-osztály működik, de ezek jogi státusa nem egységes. Az országos EKÉ-nek vannak úgynevezett leányvállalatai, ugyanakkor működnek saját jogi személyiséggel rendelkező osztályok, és olyanok is, amelyeket még nem jegyeztettek be. Az EKÉ-nek ezenkívül négy társszervezete van Erdélyben: a nagyváradi Czárán Gyula Alapítvány, a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, a szintén csíkszeredai Gentiana Természetjáró Egyesület és a Brassói Turista Egyesület. Nagyon aktív a Marosvásárhelyen működő EKE-osztály, de említhető a gyergyói és székelyudvarhelyi is, a szatmárnémetieknek van a legszélesebb tevékenységi körük. A környezetvédelemben a szatmáriak jeleskednek: a Túr menti környezetvédelmi terület kiépítésén dolgoznak. A székelyudvarhelyiek is sokat dolgoztak legutóbb a Zete-tanösvény létesítésén. – A legnépesebb a kolozsvári osztály, viszont itt nagy az elöregedés is. 1891-ben alakult meg az Erdélyi Kárpát-Egyesület, a következő év januárjában megjelent a jelenlegi Erdélyi Gyopár jogelődje, az Erdély, amely folyamatosan tájékoztatta a tagságot az egyesületi élet híreiről, eseményeiről. A kényszerszünet után 1990-ben indult újra, 2002-től pedig színes borítóval és négy színes belső oldallal jelenik meg. Az EKÉ-nek jó a kapcsolata a Magyarországi Kárpát Egyesülettel. /Sándor Boglárka Ágnes: A természetjárást kisgyermekkorban kell elkezdeni – vallja Dezső László, az Erdélyi Kárpát-Egyesület új országos elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
2008. október 1.
Az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) fotó szakosztályának fotókiállítást nyílt meg Kolozsváron, az Octavian Goga Megyei Könyvtár előcsarnokában. A tárlatot az EKE újraalakulásnak ötödik évfordulója alkalmából rendezték meg. Tizennégy alkotó munkáját láthatták érdeklődők. /Varga Melinda: A természet lencsevégen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./
2008. november 17.
November 15-én, szombaton Gyergyószárhegyen tartották meg az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) rendkívüli közgyűlését. Egy évszázaddal ezelőtt Szárhegyre hívta szárhegyi gróf Lázár István EKE-elnök az egyesület tagjait. Az akkori közgyűlésen a közönyből kívánta felrázni az 1891-ben létrejött szervezetet. A rendszerváltást követően, 1991-ben szintén Szárhegyen ültek össze az ekések, itt tartva a centenáriumi ünnepséget, bejelentve az EKE újraalakulását. Most a gyergyószentmiklósi országos elnök, Dezső László meghívására érkeztek az EKE osztályainak küldöttei, hogy alapszabály-módosítással, járuljanak hozzá az EKE jövőjének alakításához. Rendszeresen fognak szervezni kirándulásokat, vándortábort, évente pedig évkönyvet jelentetnek meg, továbbá fejlesztik saját kiadványukat, az Erdélyi Gyopárt. A jelenleg 2000 tagot számláló EKE képviselői a közgyűlést követően vasárnap a Pricskére gyalogtúráztak. /Balázs Katalin: EKE-közgyűlés Szárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./
2008. november 28.
1892-ben Erdély címen, az Erdélyi Kárpát-Egyesület kiadásában, Radnóti Dezső szerkesztésében jelent meg az Erdély természetjáró és természeti szépségeit bemutató első folyóirat. Az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ új alapokon bár, de a hagyományokat követve, a természetjárás és honismeret szellemében kívánja megszervezni és folytatni tevékenységét. A Szabadság kolozsvári napilap közlési lehetőséget biztosít az EKE részére, így turisztikai tárgyú tudósításokkal, honismereti cikkekkel jelentkeznek. Ízelítőt nyújtanak az Erdély 1892-es évfolyamból. /Ajtay Ferenc: Erdély tájain – Beköszöntő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./
2008. december 4.
Dezső Lászlónak, az Erdélyi Kárpát-egyesület elnökének a könyvét /Világszép Gyilkos-tó. Mesevilág a havasok keblén/ és fotókiállítását december 6-án mutatják be, Gyergyószentmiklóson. Nem elhanyagolható a könyvbe foglalt alapos földrajzi táj- és élővilág-ismertetés sem. /Barabás Cs. Márti: Mesevilág a havasok keblén. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2008. december 29.
1892-ben Erdély címen, az Erdélyi Kárpát-Egyesület kiadásában, Radnóti Dezső szerkesztésében jelent meg az Erdély természetjáró és természeti szépségeit bemutató első folyóirat. A Szabadság napilap megindította Erdély című mellékletét: ezentúl minden hónap utolsó péntekén szolgál turisztikai tárgyú tudósításokkal, honismereti jellegű, továbbá kirándulóhelyeinket bemutató írásokkal. /Erdély – turisztikai melléklet a Szabadságban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./
2009. január 8.
Nyár óta Dezső László személyében új elnöke van az Erdélyi Kárpát-Egyesületnek. A fiatal elnök tele van tervekkel. A 118 esztendős szervezetnek ma közel 2000 tagja, országos szinten 18 működő osztálya van és négy társult szervezete, életéről kiadványa, az Erdélyi Gyopár tájékoztat kéthavonta. Dezső László elmondta, minden osztálynak kialakulóban a saját jellegzetessége, Brassóban nemrégiben „Zöld karácsonyt” szerveztek, 130 gyerekkel. A marosvásárhelyi osztály kétévente megszervezi az EKE-Artot. 2009-ben megünneplik az első EKE-napot. Dezső László igyekszik részt venni minden EKE-osztály kiemelt rendezvényein. Hajdan számos menedékháza volt az EKÉ-nek, egy részük megsemmisült, a többi mások tulajdonába került. A marosvásárhelyi osztály saját telket vásárolt a Maros mentén, az alapkövet leteszik, s akkor kezdődhet az anyagi fedezet keresése. A nagykőhavasi menedékházat a szecselevárosi EKE működteti, és a nagybányai Gutin osztálynak is van egy kisebb menedékháza. Fontosak a menedékház-építkezési kezdeményezések. Az EKE feladata maradandót hátrahagyni az utókornak. A romániai szervezetekkel akarják szorosabbra fűzni a kapcsolatot, de a Magyarországi Kárpát Egyesülettel is szerveznek márciusban közös sítábort a Madarasi Hargitán. /Balázs Katalin: Új szerződést kötni a természettel. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./
2009. január 31.
Fotókiállítással egybekötött könyvbemutatónak adott otthont január 29-én a Gaudeamus könyvesbolt Kolozsváron: az Erdélyi Kárpát Egyesület országos elnökének, Dezső Lászlónak Világszép Gyilkos-tó – Mesevilág a havasok keblén című albumát mutatták be. A kötet nyolc év munkájának eredménye. /S. B. Á. : A Gyilkos-tóról a Gaudeamusban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./
2009. február 9.
Árpád-csúcs kirándulásra mentek február 7-én az Erdélyi Kárpát Egyesület – Kolozsvár 1891 tagjai. Jubileumi rendezvényre készülődtek, megemlékeztek arról, hogy 110 évvel ezelőtt, 1899-ben készült el az EKE első, kék színjelzésű ösvénye, amely a turistákat a vezette Kolozsvár környékének legmagasabb pontjára, az Árpád-csúcsra (Peana – 833 m). Vekov Károly elnök spontán ötleteként a rendezvény végül csendes tüntetéssé alakult az Árpád-csúcs megmentésének érdekében. Szakács Éva EKE-tag önzetlen segítségével a kétnyelvű plakátok elkészültek. /Tóthpál Tamás: Adjátok vissza hegyünket, az Árpád-csúcsot! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
2009. április 10.
Tragikus sors jutott Herepei Jánosnak /Kolozsvár, 1891. okt. 11. – Szeged, 1970. okt. 30./. Magyart, történelmet, régészetet hallgatott a kolozsvári tudományegyetemen. Az iskolateremtő Pósta Béla professzor irányításával kezdett régészettel és a numizmatikával foglalkozni. Azután jött az impériumváltás, az egyetemet elfoglalta a román hatalom. Herepeit a kolozsvári Minerva Műintézet Rt., a magyar egyházak alapította nyomdaipari vállalat alkalmazta könyvelőnek 1925-ben. Ettől kezdve a hivatali munka mellett csak szabadidejében élhetett a kutatásnak. Jelen volt a lapok, folyóiratok hasábjain kis adatközlésekkel, néha egy-egy dolgozattal. Fáradhatatlanul gyűjtött: hol a temetőben sírköveket másolt le, hol a levéltárban vagy valamelyik könyvtárban jegyzett ki adatokat. Az Erdélyi Kárpát Egyesület múzeumőrévé, egykori iskolája, a Református Kollégium levéltárosává választotta. Kelemen Lajos, Szabó T. Attila és Herepei János voltak az erdélyi múlt legkövetkezetesebb feltárói. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 1938. február 1-jétől igazgatónak hívta Herepeit. A második bécsi döntés 1940 őszén új feladatok elé állította: intézménye a Magyar Nemzeti Múzeum része lett, s megbízták egy Székely Tudományos és Közművelődési Intézet létrehozásával. 1944 őszén parancs jött Budapestről, hogy a múzeum legértékesebb kincseit ládákba csomagolva el kell menekíteni. A ládák 1945. március 29-én a zalaegerszegi állomáson bombatalálat következtében porrá égtek. A hatóságok felmentették Herepeit a felelősség alól, de sokan szemére hányták a parancs szolgai teljesítését, s az önvád is kínozta. Nem mert visszatérni Romániába. A Tolna megyei Bonyhádon létesült Székely Múzeum élére nevezték ki. Az államosítás után ezt beolvasztották a szekszárdi múzeumba. 1950-ben Herepei nyugdíjaztatta magát. 1957-től felfedezték őt a szegedi egyetem magyar tanszékének munkatársai, s 1961-ben Szegedre beköltözhetett. Lehetőséget kapott tanulmányainak sajtó alá rendezésére. Adattár főcímmel három tekintélyes kötete (1965, 1966, 1971) jelent meg közel kétezer oldalon a szegediek kiadásában. A harmadik kötet közzétételét már nem érhette meg. Tekintélyes kötetet kitevő, átfogó munkája a Bonyhádon véglegesített: A Házsongárdi temető régi sírkövei. Ez kéziratban maradt, majd az Akadémiai Kiadó 1988-ban vállalta kiadását. Ebben a munkájában Herepei Kolozsvár sírkertjének 1750-ig terjedő történetét dolgozta fel, a kötet lényegében közel kétszáz év várostörténetét is felöleli. Sas Péter budapesti történész kutató kézbe vette a Herepei-hagyatékot, s abból minden közölhető anyagot kötetekbe gyűjtött, sajtó alá bocsátott. A kolozsvári Művelődés folyóirat kiadója, mindenek előtt Szabó Zsolt főszerkesztő ezt a sorozatot felvállalta, egymás után jelentette meg a köteteket. A 2001-ben indult sorozat a hatodik kötettel a végéhez érkezett. A most megjelent kötet /Herepei János: Művelődéstörténeti tanulmányok és adattárak. Sajtó alá rendezte, szerkesztette és az előszót írta: Sas Péter. Művelődés, Kolozsvár, 2008./ adat- és okmánytárakat tartalmaz, a kutatóknak, szakembereknek jelent kincset, ugyanis sok esetben ma már pótolhatatlanok, mert az akkori források elpusztultak vagy éppen lappanganak. /Gaal György: Az utolsó Herepei kötet. = Helikon (Kolozsvár), ápr. 10./ Előzmény: A Sas Péter által korábban sajtó alá rendezett Herepei-munkák Herepei János: A kalotaszegi templomok, cintermek és temetők régi sírkövei. Sajtó alá rend., szerk., előszó Sas Péter. Kolozsvár, Művelődés, 2001. Herepei János: A kolozsvári Farkas utcai templom történetéből. Sajtó alá rend., szerk., előszó Sas Péter. Kolozsvár, Művelődés, 2002. Herepei János: Kolozsvár történeti helyrajza. Sajtó alá rend., szerk., utószó Sas Péter. Kolozsvár, Művelődés, 2004. Herepei János: A kolozsvári Farkas utcai református templom és kollégium történetéből. Sajtó alá rend., szerk., utószó Sas Péter. Kolozsvár, Művelődés, 2004. Herepei János A kolozsvári színház és színészet történetéből. Sajtó alá rend., szerk., utószó Sas Péter. Kolozsvár, Művelődés, 2005.
2009. április 23.
Temesváron, a Piarista Gimnázium diákja volt Dr. Déchy Mór (1851–1917) a jeles földrajzi felfedező, a Kaukázus hegység kutatója, az Erdélyi Kárpát Egyesület, a Magyar Földrajzi Társaság és számos más nemzetközi földrajzi társaság tagja. A teljesség igénye nélkül, ennyi áll három nyelven (magyarul, románul és németül) azokon az emléktáblákon, melyeket a Bánsági Kárpát Egyesület helyezett el a Gerhardinum Római Katolikus Gimnázium egyik belső falán. Az ünnepélyes avatás április 29-én lesz. /Pataki Zoltán: Emléktábla a Kaukázus-kutató Déchy Mórnak. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 23./
2009. május 13.
Ismeretlen tettesek megrongálták Szatmárnémetiben a Kossuth-kert sétányai mentén lévő táblákat. A román feliratú táblákat „csak” meghajlították, a kétnyelvűt – mely arról tájékoztat, hogy a gyermekjátszóteret a városháza és az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) közös uniós pályázata nyomán korszerűsítették – szétverték. A csákány- vagy fejszecsapások több helyen átszakították a dupla fémlemezt, elsősorban a magyar feliratnál. Márk Nagy János, a szatmári EKE ügyvezető igazgatója elmondta, valakinek nagyon nem tetszik a magyar felirat, két éve feljelentették őket a fogyasztóvédelemnél, azt állítva, hogy csak magyarul írtak a táblákra. Azután az ellenőrök látták, hogy ez nem igaz. /Sike Lajos: Csákánnyal a magyar felirat ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./
2009. július 6.
Az 1848–49-es szabadságharcban a Rákóczi Szabadcsapat élén életét áldozó Vasvári Pálra emlékeztek július 4-5-én Kőrösfőn. A kalotaszegi település a harmadik állomása annak a rendezvénysorozatnak, amelynek keretében Vasvári emlékét elevenítik fel. A kétnapos találkozóra Kőrösfő testvértelepüléseiről érkeztek vendégek. Volt kopjafa-koszorúzás, emléktábla-avató, fáklyás felvonulás és tábortűz. Az idei Vasvári-díjat Máté András RMDSZ-es parlamenti képviselő vehette át. A településre érkező vendégek közül már többen részt vettek a Vasvári Pálra emlékező rendezvénysorozat előző két állomásán, Pestszentimrén és Tiszavasváriban szervezett programokon. Június 28-án a pestszentimrei Református Egyházközség kertjében helyezték el az új kopjafát, amelyet a kerület Kőrösfőtől kapott ajándékba. Július 2-án Tiszavasváriban történelmi előadásokat tartottak, illetve bemutatták Péntek László Bölcsőtől a csatatérig című kötetét. A rendezvénysorozat következő állomása Nyírvasvári lesz. Körösfőn Péntek László alpolgármestere köszöntötte a jelenlévőket. Megérkeztek az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) által szervezett IX. Vasvári Pál Kerékpáros Emlék- és Teljesítménytúra résztvevői is. A kilencedik alkalommal megszervezett túra résztvevői számára – az eddigi évekhez hasonlóan – az EKE munkatársai idén is előadást tartottak Vasvári Pál életéről. Péntek László Bölcsőtől a csatatérig című könyve 2001-ben, jelent meg először, a térképeket, illetve az elmúlt nyolc év alatt előkerült dokumentumokat is tartalmazó, idén megjelent bővített munkát pedig a nyírvasvári Vasváriak Vasváriért Közéleti Egyesület adta ki. Július 5-én, vasárnap a Vasvári Pál Emlékháznál Hegyesi Márton Vasvári-kutató tiszteletére emléktáblát avattak. /Ferencz Zsolt: Nemzetközi rendezvénysorozat Vasvári Pál halálának 160. évfordulóján. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./
2009. augusztus 1.
Várasfenesen javában zajlik az Erdélyi Kárpát-Egyesület /EKE/ idei, immár 18. vándortábora. A beszámolót író 864. résztvevőként érkezett a helyszínre. A magyarországi és hazai táborozók jöttek el, a legfiatalabb táborozó idén januárban született, a legidősebb 90 esztendős. /Tóthpál Tamás: Erdély tájain – EKE-tábor Várasfenesen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./
2009. szeptember 21.
Második alkalommal szervezett nemzetközi turisztikai konferenciát a Babes–Bolyai Tudományegyetem földrajz karának Gyergyószentmiklósra kihelyezett földrajz–idegenforgalom kara. Az idegenforgalom és a területfejlesztés kölcsönhatásáról tanácskoztak magyarországi és romániai szakemberek Gyergyószentmiklóson. Dezső László, az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) elnöke előadásában a szervezet szerepéről beszélt a helyi idegenforgalom kialakulásában és fellendítésében, majd az EKE létrejöttének körülményeit, illetve több mint százéves múltját vázolta a résztvevőknek. /Jánossy Alíz: Hasznos szakmai tapasztalatcsere Gyergyószentmiklóson. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./
2009. november 16.
Kastélyokat, várakat, kúriákat, történelmi emlékeket és természeti kincseket mutatott be november 15-én Székelyudvarhelyen az a tárlat, mely az Erdélyi Kárpát-Egyesület helyi tagjainak fotóiból állt össze. /Csáki Emese: Az Erdélyi Kárpát-Egyesület udvarhelyi fotótárlata. = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./
2009. november 28.
Dr. Balogh Ernő 1882-ben született az Arad megyei Kisjenőn. A Kolozsvári Egyetem Természetrajz–földrajz karán végzett, majd az egyetemen maradt, kezdetben muzeológusként, majd dr. Szádeczky Kardoss Gyula professzor tanársegédjeként. Szépen ívelő egyetemi pályáját az első világháború akasztotta meg, fogságba esett. 1919 és 1940 között természetrajz tanárként működött a Marianum leánylíceumban. A tudományt ezalatt is magas szinten művelte. 1940-től a kolozsvári egyetem Földrajz–Geológia Karának professzora, majd a Bolyai Tudományegyetem megalakulása után a tanszékvezetője. Az ásványok, kristályok és kőzetek világának élő lexikona volt. Balogh Ernő mindenekelőtt mineralógus, geomorfológiai kutatásokat is folytatott, számos barlangot ő kutatott át és térképezett fel első ízben. Kitűnő fényképész is volt, számos fényképét közölték Románia 1960-as földrajzi monográfiájában és más szakmunkákban. Az Erdélyi Kárpát-Egyesület elnöke volt, a negyvenes években az egyesület folyóiratát is szerkesztette. /Ajtay Ferenc: Erdély tájain – Egy tudós tanár emlékére. 40 éve hunyt el dr. Balogh Ernő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./
2009. december 2.
November 27-én nyílt meg a marosvásárhelyi Bernády Házban az EKEArt fotóbiennálé. A kiállítást az Erdélyi Kárpát Egyesület Marosi Osztálya szervezte. A tárlatnyitón Dósa László, az EKE Marosi Osztályának vezetője szólalt fel, elmondta: a kétévente megrendezett kiállítás célja felhívni a figyelmet a természet, a túrázás szépségeire, a néprajzi, történelmi, kulturális értékekre. Dezső László, az EKE országos szervezetének elnöke emlékeztetett, az EKE megalakulásától kezdve, 1892-ben megjelenő, Erdély című, saját folyóiratában közölt természetfotókat. Az egyesület keretében 1930-ban alakult meg a fotószakosztály. /Vajda György: Természetfotó-biennále. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./
